Kreatív coaching és meghökkentő műalkotások

Bemutatnék először egy művészeti alkotást: 

A képen David Černý: Man Hanging Out című köztéri szobralátható, amely Zigmund Freud lógásával (hang out), és "kikapcsolódásával" (hanging out) játszik. A szobor annak is kiteszi figyelmünket, mi szerint Freud félelme a haláltól, és a halállal való harca is ráakasztható erre az értelmezési "kampóra". 

Mi is az a Coaching? 

(Bal oldalon ül az ügyfél, benne az összekuszálódott gondolat, érzés, szándék, kérdés.  Jobb oldalon ül a coach, aki rendezi, tisztázza, felfűzi a szálakat)

Régi elemek, meglévő módszer, új területen 

Sokféle coaching-módszer létezik, (Kelló Éva könyvében legalább 20 félét felsorol).  

Egy kicsit újabban megjelent: a provokatív coaching. A provokatív coaching nem "bunkó-coachingot" jelent, nem tapintatlan, nem kellemetlen, hanem arra épít, hogy az ügyfelet a szokásos gondolkodási és viselkedési sémából kizökkentse. 

Ezt a kizökkentő eszközt már több mint tíz éve művelik magyarországi coachingiskolában is. Talán annyiban új a provokatív coaching, hogy még hangsúlyosabb nyomatékot biztosít az irányzati elnevezéssel, amely ötvözte a provokatív terápia módszerét (Frank Farrelly) a coachinggal. 

A paradoxon-használat gyökerei az emberi kommunikáció területén: a californiai Palo Alto Iskolához köthetők, akik már a 60-as, 70-es években átültették a paradox módszert a kommunikáció területére. Előtte ugyanis Gregory Bateson nevéhez köthetően a pszichológia területén alkalmazták. Sok területen terjed, - szerencsére! -, mert működik, és coaching-eszközként is használják már amióta a coaching betette lábát, kezét Magyarországra. 

De hogy jön ide a művészet?  

Amikor David Černý  művészetére gondolunk, akkor is felmerülhet ugyanez a kérdés:

Hogy jön IDE, az utcára a művészet, ilyen formában? 

(Gesture, by Czech sculptor David Černý, 21 October 2013, Prague)

A meghökkentés játékát a művészet is felfedezte magának, és műveli. Ennek egyik legizgalmasabb kortás alkotója a fent említett szobrászművész, ez a cseh kortárs figura. 

Mikor van rá szükségünk és milyen ügyfél számára? 

Öt tipp, mikor alkalmazzuk a művészet erejét a coachingban:

• Maga a meghökkentés, a kizökkentés nagyon áldásosan hat az ember agyára, főként akkor ha berögzült pályákon mozognak gondolatai, ugyanazokat a gondolati köröket futja, és elege van már belőle, hogy nem jut egyről a kettőre. (a kizökkentés nem feltétlenül kell, hogy provokatív legyen, de lehet)

• Ilyen az a szellemi impotencia-állapot, amikor egy kérdés, probléma körül forgunk, de nem jutunk tovább, mindig ugyanoda lyukadunk ki. Jellemzően, ha egy élethelyzetbe beleragadunk, akkor is ez történik. Nem tudjunk magunk megoldani, mert nem látunk rá a rendszerünkre kívülről.

• Ilyenkor tanácsolják, hogy hagyjuk pihentetni a kérdést, bízzunk a tudattalanra, aludjunk rá egyet-kettőt, csináljunk valami teljesen mást. 

• Ha nagyon bánt minket a kérdés, vagy nagyon foglalkoztat, elmehetünk egy coachhoz. Ha a coachnak birtokában vannak inspiratív, kreatív eszközök, akkor bátran választhatja a "jobb agyféltekés" módszerek, eszközök alkalmazását. 

• Főként akkor van erre szükség, ha egy jó önismerettel rendelkező, tudatosságban jártas ügyfélről van szó, látja, hogy mi a baja, de nem tudja megoldani. Nagyon sok ilyen intelligens ügyfelem volt, akiknek nem a tudatosítás sulykolása, a racionalizálási metódus, célkijelölések kellettek, hanem egy üde, friss, emelkedett nézőpont. 

A művészet, mint coaching "eszköz" a kreatív agyféltekét ingerli

Az eszköz szó azért van zárójelben, mert a művészet soha nem eszköz, létmódjából fakadóan. Azonban áldásos hatását már felfedezte a művészetterápia, és érdemes a coaching eszközei között is helyet foglalnia. 

("Feast of Giants". The bus shelter "Sokolská u zdi" in Liberec (the Czech Republic) by David Černý, fixtured 2005, brass.)

Az elme szárnyalása mindenkinek jót tesz. Ezt el tudja érni a művészet a coaching-folyamatban, ahogyan "A szép aktualitása" munkájában Gadamer megfogalmazta, értelmezésében – a művészet mint játék, szimbólum és ünnep szerepel.